Mikor szíve ült ágán a Semminek:
kis teste hangtalan vacogott
– csak nézték, nézték szelíden,
köréje gyűltek a csillagok…
körötte semmi-levelek:
s a tavaszi semmi-lomb között
még az a néhány égitest se látja meg…
Szívem is, ha
2008.04.27. 13:37 :: mory
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emko-eso.blog.hu/api/trackback/id/tr29444219
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
